Hadd mutatkozzam be. Holland kollégád vagyok neked és zeretném neked mesélni azt, ami velem évekkel ezelõtt történt meg. 
Az utánfutós teherszállitó autómmal egy magas, 12 tonnás elõdarut szállitottam. Egy vasuti felüljáróhoz közeledve lassítottam, hogy átférhessek alatta. Lassan haladva, az ájtómat kinyítva elõre-hátra figyeltem, hogy nehogy fennakadjak. Majdnem át is fértem alatta ... de a felüljáró ferdén volt megépítve és a végén a daru teteje mégis csak fenn akadt. "Ha jól a gázra lépek, akkor kikerülök alóla" gondoltam. 
De ekkor kerültem csak igazán bajba! A nagy felüljáró után következett a gyalogosok felüljárója, ami szükebb és alacsonyabb volt. Ezt nem vettem idõben észre! Az emelõdaru a két felüljáró közé szorult. Hiába próbálokztam elõre vagy hátra egy centimétert sem tudtam az autóval mozdulni! Fõtt a fejem az izgalomtól, hamar 'Ie szerettem volna lépni', hogy ne kerüljek a 'rendõr bácsi' elõtt még nagyobb bajba. Ekkor - mivel más megoldás nem volt - az ó kerekeibõl részben kieresztettem a levegõt s így kikerültem a csapdából. Hogy mennyi idõmbe került a kerekeimet ismét a megfelelõ nyomás alá tenni, arról inkább hadd ne beszéljek!
Késõbb az autómban találtam egy dosziét térképekkel együtt s abban fel volt tüntetve (szinte) minden felüljáró a magassággal együtt!!!
 Az élet folyamán valamennyien kerülhetünk kilátástalan helyzetbe - mint ahogy a fennti esetben velem is megtörtént. A sokasodó problémák közül mindenféle "trükkel" próbál kimászni az ember. Ez néha még sikül is, de elõbb vagy utóbb ez végleges zsákutcába vezet. Így történt ez velem is. Nem voltam egyenes, füllentésekkel, kisebb nagyobb mellé beszélésekkel mindenféle 'mellék utakon' jártam. Megpróbáltam kifogásokkal ámítani magamat. Néhány évi házasság után hütlen lettem feleségemhez. Egyre távolabb kerültünk egymástól. Abban bíztos voltam, hogy életem mellékvágányon halad, hogy így az életem semmit sem ér, de magamtól nem sikerült megváltoznom. Ujra és ujra próbálkoztam, de sikertelenül. Talán számodra is ismerõs a helyzet. Lehet te is belefáradtál a "kiut" keresésébe. Ha igazán meg akarsz változni, van kiút!

Találkoztam valakivel, aki elmondta, hogy nem vagyok egyedül a problémákkal. A Bibliából megtudtam, hogy létezik egy másik ut is, amelyik soha nem vezet zsákutcába. Feleségemmel együtt kezdtük olvasni az evangéliumot. Hamarosan rájöttünk, hogy mindketten sokmindenben tévedtünk. A Biblia a bünt nevén nevezi s rámutat, hogy a bün az ami eltávolít, elszakít minket Istentõl és embertársainktól. Többek között azt is olvastuk a Bibliából, amit Jézus mond: "Én vagyok az ut, az igazság és az élet." Bevallottuk mindketten Istennek büneinket. Közösen (feleségemmel) letérdeltünk és elmondtuk Istennek a terheinket, gondjainkat amiket szfvünkben hordoztunk. Megbocsátást találtunk.

Megköszöntem Istennek, hogy az Ur Jézus értem is meghalt, azért hogy nekem uj életem legyen. Nem csak házasságunk jött rendbe, hanem Isten az emberekkel valé kapcsolatunkat is a helyes vágányra tette. Uj életet kezdve feleségemmel, házasságunk szebb lett, mint amikor egymásba szerettünk. Miután életünket az Úr kezébe tettük és az õ vezetésére hagyatkoztunk, még csodálatos 30 évet tölthettünk egymással és az Úrral. 32 évi házasság után feleségem sulyos betegség között elhunyt, teljes békében tért haza az Úrhoz. Bíztos vagyok abban, hogy amikor az én idõm is eljön, hogy itt hagyjam ezt a világot, majd ujra találkozok vele az örök dicsõségben, amit az Úr mindannyiunknak elkészített. 
Történetemet olvasva, talán megragadott téged is valami ... még akkor is, ha a te életed nem ilyen katasztrófális .... Neked is szükséged van Az Úr Jézusra. A te életedet is megakarja gyökeresen változtatni. Neked is bensõ békét, nyugalmat akar adni. Keress egy helyet magadnak az elcsendesedésre, ahol egyedül lehetsz és beszélgethetsz Istennel. Ez a hely akár a vezetöfülkéd is lehet - óh, de hányszor volt ez nekem is imádkozás helye!!! Hogy ezt hangosan vagy suttogva teszed, az nem fontos. Õszintén tárd ki szívedet Isten elött és Õ meghallgat, békét és nyugalmat ad. Emlékszel még a térképre ami az autómban volt? Jó hasznát vettem amikor 'bizonytalan' útra kellett indulnom vagy ha egy olyan felüljáró alatt haladt az ut, amiröl nem tudtam, hogy magas rakománnyal elférek-e alatta. Mostanában van egy 'másik' térkép is nálam, a Biblia. A Bibliámból olvasok Isten örökkévaló szeretetéröl és azokról a tervekrõl amit Isten akar tenni az életemmel. Ez a könyv az én utmutatóm , ebböl a könyvböl meritek 'szellemi' eröt.  

A Biblia két útrol beszél:
Az elsö utról azt mondja: "Van ut, amely egyenesnek látszik az emberek elõtt, de végül a halálba vezet" (Példabeszédek 14:12) Ez azt jelenti, hogy ha valaki az Úr Jézus nélkül (éli le életét és igy ) hal meg, az örökre elveszett. Én ezen az úton jártam mielött az Úr Jézust megismertem.
A második ut, amelyre a Biblia mutat, az maga az Úr Jézus. Jézus mondja: " Én vagyok az ut" (János ev. 14:6) " ... és aki hisz én bennem, ha meghal is él!" (János: 11 :25) Most ezen az uton járok s tudom hogy ez az út 'az örök az életre' vezet.

Te melyik utat választod?

Elismervény kjuld nekem:

mozgosit page